Évtizedek óta tartó szendergéséből ébredhet fel Bad Fusch, a Salzburg tartomány Pinzgau régiójában, a Glockner-úton fekvő egykori magashegyi gyógyfürdő. Az orf.at tudósítása szerint a helyi idegenforgalmi szövetség most óvatos, de határozott lépéseket tesz a hely újjáélesztéséért: felújított a vendéglőt, kiépítette a sétaösvényeket, és több mint fél évszázad után ismét megközelíthetővé tette a három történelmi gyógyforrást.
Bad Fusch sorsa egészen a 15. századig nyúlik vissza, amikor még „parasztfürdőként” szolgált a mocsaras Felső-Pinzgauból érkező, maláriás gazdálkodóknak. Fénykora a 19. században köszöntött be: az akkor divatos gyógyfürdők élvonalában szerepelt, és sokan Bad Gasteinnal egy napon emlegették. Illusztris vendégek, köztük Friedrich VI. Schwarzenberg hercegérsek és Hugo von Hofmannsthal is megmártózott a Fuscher-gyógyforrásokban, a romantika festői – Georg Pezolt és Friedrich Loos – pedig vásznaikra örökítették a festői helyszínt.
A fény után azonban árnyék következett. Az 1950-es évektől a terület fokozatosan lepusztult, a sziklaomlásveszély miatt évtizedekre lezárták a nagyközönség elől. Az 1990-es években a területet a katolikus-fundamentalista Engelwerk egy leágazásának, a Vallásos Szokásokat Ápoló Társaságnak ajándékozták, amely zarándokhellyé szerette volna alakítani – de a salzburgi főegyházmegye ellenállása meghiúsította a terveket. Azóta Bad Fusch csendes feledésbe merült.
Most ez a csend kezd megtörni – de éppen a csend az, amit meg akarnak őrizni. A terület nagy részét még mindig a vallásos egyesület birtokolja, ám ők lehetővé tették a fokozatos megnyitást. Az idegenforgalmi szövetség alacsony hatjegyű összeget fordított egy új vendéglő és egy szennyvíztisztító megépítésére. A létesítményt két brit állampolgár, Jonnie Tash és Andy Rose üzemelteti: ők gondozzák az ösvényeket, és vidám programokkal – például gumikacsás kincskeresővel – várják a családokat.
Jonnie Tash annyira megszerette Bad Fuschot, hogy hét gyerekkönyvet is írt a helyről. „Azonnal beleszerettem, ahogy megérkeztünk – a víz, a hatszáz éves történelem, a levegő. Az ide látogatók igazán feltöltődnek és nagyon élvezik” – vallotta. A hétvégenként akár száz, hétköznapokon hetven főt is kitevő látogatószám már most biztatónak tűnik.
A helyi turisztikai vezető, Marco Vitzkotter és Hannes Schernthaner polgármester egyaránt hangsúlyozza: a tömegturizmus nem cél. A romló állapotú régi szállodaépület felújítása egyelőre nem szerepel a tervek között – a hangsúly a természetközeli, nyugodt élményen van. Bad Fusch tehát megmarad annak, ami volt: egy jól őrzött, de most már ismét felfedezhető hegyi kincsnek.
